Így takarítsd meg a fűtési költség 50-60%-át

Manapság, a rezsinövelés, valamint az egyre bizonytalanabbá váló energiahelyzet miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az épületek energetikája.

A hozzánk forduló, építkezni vágyók első három kérdésében is helyet kap, hogy mekkora lesz a rezsi, mivel érdemes számolni.

Épp ezért jelenlegi cikkünkben úgy gondoltuk, hogy a legjobb az lesz, ha a hagyományos, téglából készült házak, illetve a könnyűszerkezetes otthonok energetikáját hasonlítjuk össze.

Mielőtt még egymásnak eresztenénk a két versenyzőt, fontos azonban, hogy tisztában legyél az olyan fogalmakkal, mint a hőszigetelő képesség. Így először ezt magyarázzuk el, nagyon röviden (és remélhetőleg érthetően).

 

Mi az a hőszigetelő képesség?

A hőszigetelő képesség (vagy hőátbocsátási tényező) jele U, mértékegysége pedig W/m²K, azt mutatja meg, hogy a külső és belső oldal között egy adott, 1 négyzetméteres felületen, 1 fok hőmérsékletkülönbség mellett, egy másodperc alatt mekkora mennyiségű hő áramlik át.

Ez meglehetősen tankönyvi magyarázat, talán még könnyebb úgy megérteni, hogy minél alacsonyabb ez az érték, annál többet spórolhatunk a rezsiszámlán, hiszen annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

Jó, ha tudod hogy a homlokzati falakra a hazai szabvány szerint jelenleg 0,24 W/m²K értéknek kell megfelelni, ami már szigorúbb, mint az előtte megállapított, 0,45-ös érték. Azonban még mindig van mit feljebb tornászni!

Most pedig nézzük meg a különböző téglákból készült házak hőszigetelő képességét!

 

A téglaépítésű házak hőszigetelő képessége és energiavesztesége

A Kádár-kockáknak nevezett, 60-as, 70-es években épült családi házak jellemzően kisméretű, tömör téglákból készültek, melynek U értéke, 1,42. Mint láthatod, ez nagyon magas érték, így ezeket a kockaházakat mindenképp érdemes szigetelni.

Ebben az esetben az előírt, 0,24 W/m²K értékhez szükséges hőszigetelés vastagság 17 cm-es EPS vagy kőzetgyapot.

A 80-as években épült, kétemeletes családi házak pedig jellemzően B30-as téglákból készültek, itt az előírt U értéket 15 cm-es hagyományos EPS vagy kőzetgyapot szigeteléssel lehet elérni.

A 30-as Ytongra elegendő egy 9, egy 37,5 cm-es Ytongra pedig egy 7 cm-es hőszigetelés.

A 30-as Porotherm N+F téglából készült családi házak esetében 10 cm-es szigetelésre, a 38-as N+F téglákkal épített családi házakra pedig 9 cm-es szigetelésre van szükség. Ez azonban csak a homlokzati fal.

A lapostetők, padlásfödémek esetén az előírt U érték pedig 0,17.

Ahhoz, hogy egy házat passzívháznak nevezhessünk 0,15-ös vagy annál kevesebb U értékkel kell rendelkeznie.

 

A könnyűszerkezetes házak hőszigetelő képessége

A HÉT táblából (vagy másnéven SIP panelből) készült házak esetén más a helyzet. Ha belegondolsz, egy B30-as téglából épült, szigetelt ház esetében 15 cm-es szigeteléssel is csak 0,24 U érték érhető el.

Ahhoz, hogy a 0,15-ös U értéket elérd, egy 25-ös EPS szigetelésre van szükség. Ebben az esetben viszont a falvastagság már 55 cm-es (30-as tégla, + 25 cm szigetelés), ami jelentős hasznos alapterület vesztéssel jár.

A HÉT tábla teljes vastagsága ezzel szemben 75-250 mm, amelyekkel könnyedén előállíthatjuk a 0,10 W / m².K-értéket is, ami jóval a 0,15 W/m2 passzívház követelménye alatt van.

 

Konkluzió

Következésképpen tehát elmondhatjuk, hogy kisebb falvastagság mellett, egy hagyományos B30-as téglával összehasonlítva a fűtési költség 50-60%-a takarítható meg.

 

Amennyiben érdekelnek a rezsicsökkentéssel kapcsolatos további cikkek, ajánljuk figyelmedbe az Így csökkentsd a rezsit a SIP panel technológiával című bejegyzésünket is.

 

Segítse ismerőseit a tudatosabb döNtésben és Ossza meg Ön is az ECOHÁZAKat
Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp
Email
Scroll to Top