Leendő házunk felépítése alapos előkészületeket, illetve precíz, jól összehangolt szervezést igényel. De vajon egy könnyűszerkezetes ház esetében, valóban jóval több szabadidőnk maradhat, sokkal csekélyebb stressz és bizonytalanság kísérete mellett? Az építési folyamat részletesebb megismerésével, hamar választ kaphatunk erre az égető kérdésre.

Ahány ház, annyi szokás – De így van ez a könnyű szerkezetes épületek esetében is?!

Hozzávetőlegesen rengeteg könnyűszerkezet típust különbözethetünk meg, azonban ezek rendszerint csak pár építés-stratégiai lépésben (pl. előre beépített nyílászárók), vagy alapanyagcserében térnek el egymástól. A legújabb technológiákkal operáló cégek általában már előgyártási rendszereket biztosítanak (ezzel csökkentve például az építkezésen eltöltött munkaidőt és hulladékot). Az egyszerűbb vállalkozások azonban rendszerint a helyszínen szabják méretre, majd kezelik le a szükséges anyagokat. Ez a helyszínen eltöltött többletidő sokszor jelentősen növelheti a munkadíjat és egyéb kiadásainkat. Ráadásul a szükséges sebesség és tárolási módok hiányában a kezeletlen anyagok sokáig lehetnek kitéve a nemkívánatos időjárási viszontagságoknak. Ezen a vonalon elindulva, cikkünkben két különböző módozatát prezentáljuk a könnyűszerkezetes házak felépítésének. Kezdetben bemutatjuk a hagyományos és elterjedt favázszerkezetes verziót, majd pedig a SIP panel alapú technológiát, mely hazánkban leginkább HÉT tábla (Hőszigetelt Építési Tábla) néven vált ismerté.

Így készülnek a klasszikus könnyűszerkezetes házak

A legelső lépés az alapzat elkészítése. A betonalap specifikációit első sorban a talajszerkezet minősége határozza meg. Általános szabály azonban, hogy legalább a fagyhatárig nyúljon le. A kialakítás folyamata viszont, szinte teljesen megegyező a téglaházakéval, bár nem igényel annyira mély alapozást. Most jön az érdekesség: kezdődhet a szerkezet összeállítása! Amint az alapzat előállt, következik a szerkezet elkészítése. Intenzívebben beindulnak a fuvar feladatok, avagy itt az ideje az építési területre szállítani a faanyagot. Ezeket a szakemberek rendszerint helyben kezelik le (amennyiben előtte még nem történt volna meg) a különböző tűzálló, rovar, gomba és penész ölő szerekkel. A kezelés előtt, vagy után megtörténik a méretre szabás is. Ezután a betonalapon eldöntve összeállítják a falazatot, majd felállítják és rögzítik azt. A külső burkolás – tetszés szerint – jóformán bármivel történhet (pl. lambéria vagy OSB lap). Mindezek elképesztően gyors és gördülékeny műveletek a téglafalak kialakításával szemben. Ezen építkezési forma egyik legnagyobb csodája tehát az, hogy a falazat szinte pillanatok alatt állítható össze.

A szerkezet elkészültével következik a gerendákból készült födém rátétel, mely által a tulajdonos megspórolja a zsaluzást, monolitfödém esetén a vasszerelést, betonozást, melyek egyébiránt mind plusz szakembert és időt emésztenének fel. Azonban, módfelett ügyelni kell rá, hogy a függőleges falak, és a vízszintes födémek között ne alakuljanak ki hőhidak (más néven: energiaelnyelő lyukak)! Befejezésképpen, a födémre ráépítik a tetőszerkezetet. A tetőszerkezetnél és a ház homlokzati falánál is sokszor előre hőszigetelt paneleket eszközölnek a cégek. Amennyiben nem, akkor a helyszínen szigetelnek, cellulóz, szálas (kőzetgyapot, üveggyapot), vagy habosított szigetelőanyagok (pl. PIR) segítségével. Most viszont, térjünk vissza a falazat összeállítására. A folyamat előrehaladtával, itt is behelyezésre kerül a kiszemelt szigetelőanyag.

Mikre kell jelentősen figyelniük a szakembereknek? A faszerkezet összeállítása során, az egyik legfontosabb dolog a víz és pára elleni védelemre összpontosuló fokozott elővigyázatosság. A falazat egyik legfontosabb alkotóeleme ezért a párazáró fólia. Érdemes olyan párazáró fóliát alkalmazni, amely „rendszerben kapható” tartozékokkal felszerelt (pl. ragasztók). Így nem csupán a fólia lesz maximális párafékező képességgel felvértezve, hanem a toldások is – ahol a fólia darabok csatlakoznak egymáshoz. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni! Ugyanis hiába van egy jó minőségű fóliánk, ha egy ahhoz nem illő ragasztóval kezeljük a fedéseket.

Hamarosan, a belső burkolattal párhuzamosan tovább haladva a falhoz csatlakoztatják a gipszkartont, de előtte még hátra van egy fontos művelet. A könnyűszerkezetes házak építési folyamata során sokkal könnyebb elvégezni a villany és gépészeti szerelést (pl. fűtés és klíma csövek), hiszen nem kell vésni, mint a téglafalaknál. Ezek az úgynevezett szerelvények, a szerkezet és a gipszkarton között keletkező légrésekben is gond nélkül elférnek.

Tehát a szerelvények elhelyezését követően, indulhat a gipszkartonozás és falfestés kivitelezése. Értelemszerűen a gipszkartonozásért cserébe, a könnyűszerkezeteknél a vakolási procedúra teljes mértékben eltűnik. A válaszfalak rendszerint, ugyancsak könnyűszerkezetesek és hőszigeteltek. Végezetül, a maradék munkafolyamat, mint például a hidegburkolás, már teljesen megegyező elven működik, mint egy téglaház esetében.

Hogyan lesz a SIP panelből könnyűszerkezetes ház? Mi az a HÉT tábla?

A folyamatok szinte teljesen megegyeznek az előbb taglalt kivitelezési módszerrel. Építéstechnikailag az első, és legfontosabb különbség viszont az, hogy a külső falazattól (szerkezet) kezdve, a belső falakon és tetőpanelen át szinte mindent a SIP, vagyis HÉT (Hőszigetelt Építési Tábla) tábla segítségével kiviteleznek a szakemberek.

A két kifejezés tehát egy és ugyan azon találmányt takarja. A különös névcsere első sorban a hazai engedélyeztetés miatt szükségeltetett, mely az ökoház gyártással és kivitelezéssel foglalkozó kiralyhazak.hu nevéhez fűződik. Megjelenése stílusos, és szinte összetéveszthetetlen: két darab OSB3 lap közé ékelődik be az EPS névre hallgató, egyedülálló szigetelő anyag.

Mi az az EPS?

Amerikában az olajválsággal egy időben lendült fel az EPS (más néven: expandált polisztirol, mely egy cellás szerkezetű keményhab, aminek szigetelési képességét nem befolyásolja az idő múlása) különböző, építőipari felhasználású kombinálása, majd tömeggyártása. Alkalmazásának kezdeti célja akkoriban az volt, hogy minél gyorsabban, egy minél hatékonyabb hőszigetelő alternatívát találjanak.

Végül annyira népszerű termékké nőtte ki magát – mint szigetelőanyag – hogy pillanatok alatt meghódította a világot. Az USA-hoz hasonlóan a Skandináv területeken is régóta kiemelt népszerűségnek örvend. Másik elterjedt felhasználási módja – ahonnan még ismerős lehet – a lépéshang-szigetelés.

Mik a legszembetűnőbb különbségek a két építési szisztéma között?

Gyorsaság: a SIP panelek precíz előgyártással készülnek, így a helyszíni munkálatok végtelenül egyszerűvé formálódnak. Ebből kifolyólag a szakemberek szélsebesen tudják összekapcsolni az egyes elemeket. Fokozottabb védelem: az önmagában is kitűnő tűzálló képességekkel megáldott EPS-t általában még égéskésleltető adalékanyaggal is kezelik az extra tűzállóság érdekében. Hangsúlyosabb hőtartó képesség: a Hőszigetelt Építési Táblák alkalmazásával, akár egy minimális energiaigényű (AA++) épület is könnyedén kivitelezhetővé válik. Ez a koncepció egyébként a hangszigetelést illetően is kiemelkedőbb eredményeket nyújthat riválisainál.

Kevesebb hulladék: a HÉT táblák esetében nincs szükség komolyabb részmunkálatokra az építkezési területen, mivel az alapos megtervezést követően, az elemek már előregyártottan érkeznek a helyszínre.

Környezet-barátabb megoldást kínál: az EPS, mint szigetelőanyag alapesetben nem számít veszélyes hulladéknak. Ráadásul teljes mértékben újrahasznosítható.